A KÉMÉNYJOBBÍTÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
alapszabálya

(Elfogadva a KÉOSZ 2018. május 23-i közgyűlésén)

I.
Általános rendelkezések

1.1 (1) A Kéményjobbítók Országos Szövetsége (a továbbiakban: szövetség)  1993. óta bírósági nyilvántartásba vett, majd – a jelen Alapszabállyal megerősítetten – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján Magyar­országon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkező, és céljának elérésére tagjai tevékenységét szervező, nem közhasznú szervezet. A szövetség a Ptk. 3:63. §-a szerinti egyesület, az Ectv. 2. § 6. b) alpontja, valamint 4. § (1)-(2) bekezdései szerinti civil szervezet, mint egyesület. Az egyesület az Ectv. 4. § (1) bekezdése második mondatának második fordulata alapján elnevezését a „szövetség” kifejezéssel használja.
(2) A szövetség jelen Alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) – korábbi Alapszabálya hatályon kívül helyezésével – a Ptk. 3:4. §-ának a jogi személy létrehozatalának szabadságára vonatkozó rendelkezései alapján alkotja meg. A szövetség Alaptörvény és a Ptk. által biztosított joga alapján az Alapszabály Ptk. szabályaitól eltérése korlátját kizárólag a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésében foglaltak képezhetik.
1.2  A szövetség neve: Kéményjobbítók Országos Szövetsége
1.3 Rövidített neve:  KÉOSZ
1.4 Angol neve: Hungarian Association of Chimney-improvers
1.5 Német neve: Schorsteinsanierungs-Verband Ungarn
1.6 Székhelye: 1172 Budapest, Újszilvás u. 48-50.
1.7 Alapításának éve:  1993.
1.8 Működési területe: a Magyar Köztársaság
1.9 Bélyegzője: a szövetség neve kör alakban, középen egy öreg kémény képével
1.10 A szövetség jogi személy.
1.11 A szövetség
  1. alaptevékenysége a polgárok életének, testi épségének és vagyontárgyainak védelme a kémények okozta balesetektől a tragédiák megakadályozásával, illetve elkerülésével, az oktatás a képzés és a tájékoztatás-felvilágosítás eszközrendszerén keresztül;
  2. az a) ponttal össze nem függő tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat;
  3. vállalkozási tevékenységet csakis céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, továbbá vállalkozói-gazdasági érdekképviselet nem lát el.

II.
A szövetség nyilvántartása és felügyelete

2.1 A szövetséget a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
2.2 A szövetség felett az ügyészség a reá és a civil szervezetekre irányadó jogszabályok szerint látja el a törvényességi ellenőrzést.

 

III.
A szövetség céljai és tevékenysége

3.1 A szövetség céljai és tevékenysége:
3.1.1 a kémény- és az azzal összefüggő szakterületeken tevékenykedő tervezők, gyártók, forgalmazók, kivitelezők, fejlesztők, szakértők és oktatók, illetve karbantartók, üzemeltetők és szolgáltatók (a továbbiakban együtt: kéményjobbítók) érdekeinek védelme;
3.1.2 tagjai gazdasági és képzési érdekeinek felkarolása, szolgálata;
3.1.3 minden, a kémény legjobb karbantartásához kapcsolódó technikai fejlesztés, eljárás és korszerű módszer felkarolása, bevezetésének elősegítése és támogatása;
3.1.4 tagjai és azok alkalmazottai szakmai képzésének elősegítése, szervezése, felügyelete;
3.1.5 tagjai és azok alkalmazottai körében az egészséges közszellem kialakítása, ápolása, az üzleti és szolgáltatói tisztesség követelményeinek érvényesítése;
3.1.6 részvétel a lakosság műszaki, élet- és környezetvédelmi tudatosságának és igényességének fejlesztésében;
3.1.7 tagjainak ingyenes tanácsadás a kéménytechnika kérdéskörével kapcsolatban;
3.1.8 a szövetségben együttműködők vonatkozásában, a felmerült vitás kérdésekben egyeztetés, békéltetés és döntés az érvényben lévő rendeletek, előírások és szakmai íratlan szabályok keretein belül;
3.1.9 a műszaki, szakmai és gazdasági érdekek képviselete hatóságok, önkormányzatok és más testületek, valamint magánfelek előtt a megfelelő együttműködés fenntartásával;
3.1.10 a kéményjobbítók országos képviselete szakmai ipartestületekben, illetve szövetségekben, valamint a kapcsolódó szervezetekben;
3.1.11 a jogszabályok által hatáskörébe adott szakmai, gazdasági és egyéb jogosítványok gyakorlása;
3.1.12 a kéményjobbításhoz kapcsolódó szakterületek működését érintő jogszabály-tervezetek felkérés alapján történő véleményezése;
3.1.13 kapcsolatfelvétel az európai országok rokon szövetségeivel és egyesületeivel.
3.2 A szövetség célkitűzéseinek megvalósításához mozgósítja mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik azokat egyetértően támogatják.

IV.
A szövetség tagsága

4.1  (1)       A szövetség rendes tagja (a továbbiakban: tag) lehet minden, a Magyar Köztársaság területén a kéménytechnikával kapcsolatban álló természetes és jogi személy, aki (amely) a szövetség szakmai és etikai feltételeinek megfelel, továbbá – két szövetségi tag mint ajánló által záradékolt - felvételi kérelmében nyilatkozik arról, hogy az Alapszabályt ismeri, és azt magára kötelezőnek fogadja el.

(2)       A tagfelvételről az elnökség dönt, s azzal szemben az érintett a közgyűléshez intézett fellebbezés benyújtásával 15 napon belül élhet jogorvoslattal. A rendes tagsági viszony ezt követően, a belépési nyilatkozat aláírásának időpontjával kezdődik.
4.2 A szövetség tagjairól tagsági nyilvántartást vezet.
4.3 A tagsági viszony megszűnik
  • a tag halálával vagy megszűnésével;
  • kilépéssel (amelyet írásban kell az elnökséghez benyújtani);
  • törléssel; az elnökség törli a tagot, amennyiben az tagdíjfizetési kötelezettségének - 4.6 utolsó pontja - a fizetés naptári évét követő március 31-éig írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget; ennek keretében a törlés tárgyában hozott határozatát a tagnak azzal küldi meg, hogy a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a rendkívüli közgyűléshez élhet jogorvoslattal;
  • kizárással; az elnökség a 4.6 alapján és eljárásban dönthet a tag kizárásáról;
  • a szövetség megszűnésével.
4.4 Az a természetes személy rendes tag, akinek a kéménytechnikával való kapcsolata önkéntes elhatározása folytán megszűnik, öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjazása esetén mint rendes, egyébként mint pártoló tag, mindaddig a szövetség kötelékében maradhat, amíg a 4.6 szerinti kötelezettségeit teljesíti.
4.5  A tag jogosult
  • a szövetség által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni;
  • részt venni és szavazni a szövetség közgyűlésén,
  • megválasztani a szövetség tisztségviselőit (választás);
  • magát vagy - jogi személy tag esetében - tagját vagy alkalmazottját tisztségre megválasztatni (választhatóság);
  • véleményt nyilvánítani a szövetséget érintő kérdésekben;
  • a bíróság előtt megtámadni a szövetség bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül (azonban ez a határozat végrehajtását nem gátolja);
  • a szövetség által szervezett rendezvényeken részt venni.
4.6 A tag köteles
  • elősegíteni a szövetség céljainak megvalósítását;
  • az alapszabályban foglaltakat maradéktalanul betartani;
  • olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a szövetség céljaihoz;
  • tagdíj-fizetési kötelezettségének eleget tenni.

A tagot az elnökség, a tag kötelezettségeinek szándékos, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel történő megsértése - ide nem értve a tagdíj-fizetési kötelezettség elmulasztását - a 4.3 és az 5.3 szerint „kizárás” fegyelmi büntetéssel sújthatja. Ennek keretében hitelt érdemlően, a kizárási indítvány másolatának megküldése mellett a tagot értesíti a kizárási eljárás megindításáról, arról, hogy arra, bizonyítékainak előterjesztése mellett a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban nyilatkozhat. Az elnökség a kizárási eljárásban a tagot meghallgathatja. Az elnökség a kizárás tárgyában hozott határozatát a tagnak azzal küldi meg, hogy a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a rendkívüli közgyűléshez élhet jogorvoslattal.

4.7 Az elnökség határozatával tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság a jelölt általi írásbeli elfogadással jön létre. A tiszteletbeli tagság tagsági jogokat és kötelezettségeket általában nem keletkeztet, azzal azonban, hogy a tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, továbbá köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és a szövetség érdekeivel összhangban tevékenykedni.
4.8 Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a szövetség alapszabályát elfogadja, és személyes tevékenységével vagy anyagi támogatásával segíti a szövetséget céljai elérésében. A pártoló tagság az elnökség határozatával jön létre. A pártoló tagság a szövetségben tagsági jogokat és kötelezettségeket általában nem keletkeztet, azzal azonban, hogy a pártoló tag is jogosult a közgyűlésen részt venni, ott felszólalni, javaslatot tenni, valamint egyben köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és a szövetség érdekeivel összhangban tevékenykedni.
4.9 A jelen alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, a szövetség rendes tagjait [4.1 (1)] kell érteni. A tiszteletbeli tagokra és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések kötelezően alkalmazzák a "tiszteletbeli tag", illetőleg a "pártoló tag" kifejezéseket.

V.
A szövetség szervezete

5.1 A szövetség szervei
  • a közgyűlés (ideértve a rendkívüli közgyűlést is);
  • az elnökség;
  • az elnök;
5.2 A közgyűlés a szövetség legfőbb határozathozó szerve, mely a tagok összességéből áll.
5.3

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  • az Alapszabály megállapítása és módosítása;
  • a szövetség más civil szervezettel történő egyesülésének, megszűnésének vagy szétválásának kimondása;
  • az elnök és az elnökség tagjai megválasztása, visszahívása; amennyiben a választott tisztségviselő 1 évnél tovább nem látja el a feladatát, vagy nem tesz eleget a tisztségéből adódó kötelezettségeinek, közgyűlést vagy rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amely dönt a visszahívásról, és az új tisztségviselő megválasztásáról;
  • a költségvetés megállapítása;
  • a szövetség előző éves szakmai beszámolójának, valamint éves szakmai tervének vitát követően, egyszerű többséggel, nyílt szavazással történő meghatározása;
  • a szövetség előző éves pénzügyi terve teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolójának, valamint éves pénzügyi tervének vitát követően, egyszerű többséggel, nyílt szavazással történő elfogadása vagy el nem fogadása;
  • az elnökség törlés és kizárás tárgyában hozott határozatai elleni jogorvoslatok elbírálása;
  • az elnök törléséről és kizárásáról való döntés, amely ellen csak a Ptk. 62. § (6) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak;
  • a korábbi elnök tagok sorából „tiszteletbeli elnök” felkérése;
  • amennyiben a szövetség szervezeti és működési, illetőleg pénzügyi szabályzatokat alkot, úgy e szabályzatok elfogadása és módosítása.
5.4

(1)       A közgyűlést a szövetség elnöke szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. A közgyűlés évente egyszer köteles dönteni az 5.3 d), e), f) pontjai szerinti ügyekben.

(2)        Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A kérelmet az elnök részére kell megküldeni, aki a rendkívüli közgyűlést 45 napon belüli időpontra köteles összehívni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a kizárás vagy törlés tárgyában hozott határozat kapcsán, a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül, továbbá az 5.7 (2) bekezdése szerinti esetben. A rendkívüli közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli [Ptk. 63. § (2)].

(3)       Az elnökség az elnök útján, de ennek sikertelensége esetén közvetlenül is köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

(4)       A közgyűlés határozatképes, ha azon a – szavazásra jogosult – tagok több mint fele jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy az azonos napirendi pontokkal a legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra megismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha arról valamennyi tagot az eredeti meghívóban már előre kifejezetten tájékoztatták.

(5) A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A 4.1 (1) b)-c) pontjai alatti szervezetek részvételi és szavazati jogukat a nyilvántartásba bejegyzett képviselőjük (több ilyen képviselő esetén azok egyike) útján gyakorolják.    

A közgyűlés – ahol a jelen Alapszabály kivételt nem tesz - határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen a tagok szavazatukat kizárólag „igen” vagy „nem” szavazat formájában adhatják le. Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá a szövetség más civil szervezettel történő egyesülése, az abba történő belépése vagy a szétválása tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(6)  A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(7)       A közgyűlést, azt legalább 8 nappal megelőzően, minden tagnak külön-külön címzett ajánlott levéllel (meghívó), vagy személyesen átadott, és az átvevő által az átvétel tényét és időpontját megjelölten érkeztetett, vagy elektronikus levélben küldött, és azt olvasottként visszaigazolt meghívóval kell összehívni. A meghívónak pontonként nevesítve kell tartalmaznia a közgyűlés napirendjét azzal, hogy az 5.3 g) és h) pontjai alattiak által esetleg személyesen érintetteket név vagy tisztség szerint is meg kell jelölni.

(8)          A közgyűlési meghívó igazolt kézhezvételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a szövetség elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a szövetség elnöke jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a szövetség elnöke nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(9)       A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a közgyűlés levezető elnöke és a közgyűlésen részt vevő két hitelesítő írnak alá. A közgyűlés határozatait írásba kell foglalni, és azokat lajstromozni kell.

5.5 Az elnökség

(1)       A közgyűlés a természetes személy tagok vagy a jogi személy tagokkal munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók sorából nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 4 évre öttagú elnökséget választ akként, hogy az elnökség tagjainak többsége – köztük az elnök – a 4.1 (1) bekezdésénekmegfelelő személy legyen. Az elnökség tagjai a szavazás során a legtöbb szavazatot, az azok csökkenő sorrendjében elnyert személyek. Szavazategyenlőség esetén a sorrendet az idősebb személy előbbre helyezésével kell megállapítani. Az elnökség egy elnökből, egy alelnökből és három további elnökségi tagból áll.
Az elnökség tagja kizárólag tag vagy annak törvényes (szervezeti) képviselője lehet. Az elnökség tagjai, mint választott tisztségviselők, megbízatásukat társadalmi munkában végzik.

(2)       A megbízatás négy éves időtartamra (a továbbiakban: ciklus) szól. Az elnökség valamennyi tagjának mandátuma, függetlenül az elnök és az elnökség további egyes tagjainak tényleges megválasztási időpontjától, a ciklus utolsó közgyűlésén jár le.

(3)       A megbízatás megszűnik időtartamának lejártával, a feltétel megszűnésével, visszahívással, lemondással, a – (4) bekezdés második pont első mondatában meghatározott – vezető tisztségviselő halálával, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, továbbá a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(4)       A szövetség tagjai a vezető tisztségviselőt az e napirendi pontot tartalmazó közgyűlésen bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. Az erről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(5)       A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel „tiszteletbeli elnöknek” kérhet fel legfeljebb egy olyan, korábbi elnök természetes személyt, akit arra érdemesnek tart. A „tiszteletbeli elnökség” betöltése a felkérés írásbeli elfogadásával jön létre. A „tiszteletbeli elnökség” – amennyiben a „tiszteletbeli elnök” nem tag – tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, azzal azonban, hogy a „tiszteletbeli elnök” jogosult a közgyűlésen és az elnökségi ülésen részt venni, ott felszólalni, a szövetség képviseletét – az elnök felkérése alapján – a hazai és nemzetközi szervezetekkel folytatott protokolláris kapcsolattartásban megjeleníteni, valamint köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és a szövetség érdekeivel összhangban tevékenykedni. Felette a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja.

(6)       Az elnökség hatásköre és eljárási rendje

  • Az elnökség, mint a szövetség ügyvezető szerve, a közgyűlések közötti időszakban a szövetség legfőbb irányító szerve.
  • Az elnök és az elnökség további tagjai a szövetség vezető tisztségviselői. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője, ha a szövetség az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  • Az elnökség minden olyan kérdésben állást foglal és dönt, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  • Az elnökség előterjesztésekkel él a közgyűléshez a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó (az 5.3 szerinti) ügyekben. Ahol jogszabály a közgyűlés döntését kötelezővé teszi, ott az elnökség köteles az előterjesztés megtételére.
  • Az elnökségi ülést, azt legalább 8 nappal megelőzően, az elnökségi tagokhoz külön-külön címzett ajánlott levéllel (meghívó) vagy személyesen átadott – és az átvevő által az átvétel tényét és időpontját megjelölten érkeztetett, vagy elektronikus levélben küldött, és azt olvasottként visszaigazolt - meghívóval kell összehívni. A meghívónak pontonként nevesítve kell tartalmaznia az elnökségi ülés napirendjét azzal, hogy az esetleg személyesen érintetteket név vagy tisztség szerint is meg kell jelölni.
  • Az elnökség ülései a tagok számára nyilvánosak. Az elnökségi ülésekről írásos emlékeztetőt kell vezetni, melyet az elnök és egy elnökségi tag hitelesít.
  • Az elnökség határozatait írásba kell foglalni, és azokat lajstromozni kell.
  • Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja üléseit, amelyet az elnök hív össze. A két elnökségi ülés között a szövetséget az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig az általa adott felhatalmazás alapján valamelyik elnökségi tag – önállóan képviseli.
  • Az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén tagjai többsége – közöttük az elnök vagy az alelnök – jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség tagjai szavazatukat kizárólag „igen” vagy „nem” szavazat formájában adhatják le. Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni. A határozat meghozatalakor az 5.4 alpont (6) bekezdését alkalmazni kell.
5.6 (1)       A szövetség elnöke a szövetség önálló, általános, az 5.5 (2) bekezdése szerinti ciklus utolsó közgyűléséig, de legfeljebb 4 évre megválasztott  képviselője.

(2)       Az elnök tartós vagy eseti, a (3) bekezdés teljes körére kiterjedő helyettesítése az elnök által az alelnök – annak akadályoztatása esetén egy elnökségi tag – számára adott külön írásbeli meghatalmazás alapján történik. A meghatalmazás annak írásbeli visszavonásával veszti hatályát.

(3)       Az elnök feladatai, hatásköre

  • a szövetség általános képviselete;
  • az elnökség határozatainak maradéktalan végrehajtásáért való felelősség;
  • a szövetség pénzügyi gazdálkodásának közvetlen irányítása, továbbá a szövetség által kötött szerződések (megállapodások) aláíróként történő jegyzése;
  • az utalványozási jogkör gyakorlása és a bankszámla feletti önálló rendelkezés;
  • a szövetség esetleges alkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlása;
  • a szövetség esetleges gazdálkodási-vállalkozási tevékenységének (6.3) felügyelete és irányítása;
  • eljárás mindazokban az ügyekben, amelyekkel a közgyűlés és az elnökség megbízza őt.

 

5.7 (1) A szövetségben felügyelőbizottság nem működik, mivel a nem természetes személy tagok létszáma nem éri el a tagok létszámának felét, továbbá a tagság létszáma nem haladja meg a száz főt.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített állapot megváltozása esetén az elnök a Ptk. 3:82. § (1) bekezdésében foglaltaknak az alapszabály kiegészítésével és a szükséges választással történő végrehajtása érdekében a rendkívüli közgyűlést 45 napon belüli időpontra köteles összehívni.

VI.
A szövetség gazdálkodása

6.1 A szövetség a bevételeiből fedezi működési kiadásait. A szövetség esetleges többlet-bevételeiből elsődlegesen a szövetségi célkitűzések minél magasabb színvonalon történő megvalósítását célzó fejlesztéseket kell finanszírozni.
6.2 A szövetség a tagsági díjakat, mint elsődleges bevételeit, valamint az egyéb bevételeit az erre a célra nyitott külön bankszámlán kezeli. A szövetség működési költségeinek fedezésére elsődlegesen a tagok által megfizetett tagsági díj szolgál, amelynek mértékét a közgyűlés határozza meg. A tagdíjat évente a költségvetésben kell tervezni akként, hogy a költségszükségletet az év végi taglétszámmal kell osztani. Az esetlegesen keletkező bevételi többletet a következő évi költségvetésben - mint az előző évi maradványt - kell beállítani.
6.3  A szövetség az elnökség határozata alapján, kizárólag az 1.8 c) keretei között gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat (így különösen gazdasági társaságot alapíthat, és abban részt vehet). E körben a gazdálkodás viszonyaira, mint polgári jogviszonyokra a Ptk., illetve az esetleges belső szabályzatokban és eseti szerződésekben rögzített megállapodások az irányadók.
6.4  A szövetség ügyviteli feladatai elvégzése érdekében alkalmazottat is foglalkoztathat.

6.5

A szövetség esetleges alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, az elnökség határozatai alapján, a szövetség elnöke gyakorolja.

VII.
A szövetség megszűnése

7.1 A szövetség megszűnik feloszlással, más szövetséggel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
7.2 A szövetség bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a Magyar Állam tulajdonába kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A szövetség más módon történő megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után vagyonáról a közgyűlés dönt. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. A vagyon felhasználásának módját valamennyi esetben a felszámoló döntése szerint legalább egy, országos napilapban nyilvánosságra kell hozni.

VIII.
Záró rendelkezések

8.1 A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Ectv., valamint a vonatkozó további jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
8.2 A jelen Alapszabályból származó értelmezési viták eldöntése során, valamint az itt nem szabályozott kérdésekben a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

IX.
Záradék

9.1 A jelen, módosított alapszabályt a Kéményjobbítók Országos Szövetségének közgyűlése Budapesten, 2018. május 23-án elfogadta.
9.2 A jelen, módosított alapszabály a Fővárosi Törvényszék jóváhagyását követően lép hatályba. E jóváhagyással egyidejűleg a szövetség Budapesten, 2010. március 16-án kelt alapszabálya hatályát veszti.

TÁMOGATÓK